Másképp tanulás

  • Magyar népmesék - Gyüre Lili 5.a
  • Fényforrások - Ambruzs Marcell 3.a
  • Séta az Operaházban - Simon Regina 7.b
  • Lakásavató Rebekánál, avagy ismerkedés a zsidó kultúrával - Kovács Dóra Laura 7.b, Vaszkó Ádám 7.c
  • Történelem házi feladatok:

    Ókor athéni polgár szeretnék lenni - Nagy Milán 5.b
    Schindler listája - Szarvas Lili 8.b

  • Sétáld le Petőfi életét! - Borsik Balázs és Kapros Konrád 7.c


Magyar népmesék


Készítette: Gyüre Lili 5.a


Fényforrások


Készítette: Ambruzs Marcell 3.a


Séta az Operaházban


             Az Operaház neoreneszánsz stílusban készült, tervezője Ybl Miklós. Az építkezés 1875-1884-ig tartott.
           Az épület díszítésekben gazdag, a főhomlokzaton két szobor található: az egyik Liszt Ferencet, a másik pedig Erkel Ferencet ábrázolja. Mikor belépünk az előtérbe, a mennyezeten pompás szekkókat láthatunk. A szekkó száraz vakolatra felvitt festékréteg, míg a freskó nedves vakolatra, mészvízzel összekevert porfesték.
A színpad több mint 600 négyzetméter, melyen nemcsak zenés, hanem táncos előadásokat is tartanak. A nézőtér négy egymás feletti páholysorból áll. A felette lévő kupolát korinthoszi oszlopokon nyugvó ívek tartják. A kör alak az Olümposzt ábrázolja és a tizenkét főistent, akik Apollón zenéjét hallgatják. A kompozíció fő alakja Apollón. A termeket díszlépcsők kötik össze, melyeknek korlátai márványból készültek.
      Nekem azért tetszett az Opera épülete, mert olyan volt, mint egy ékszerdoboz kívülről és belülről is.

Készítette: Simon Regina 7.b



Lakásavató Rebekánál, avagy ismerkedés a zsidó kultúrával a 14-es teremben

    Egy márciusi délelőtt Rebeka meghívott minket a lakásavatójára.
    Bepillanthattunk lakása minden szegletébe. A konyhába is elkalauzolt minket. Az előre elkészített tésztaalapanyagból sábáti kalácsot készítettünk, amit kisütöttünk, s így volt lehetőségünk megkóstolni az egyik jellegzetes zsidó finomságot. A kalács fonása közben a kóser (vallásilag tiszta) ételekről beszélgettünk. Megismerkedtünk a héber ábécével, amelynek fő érdekessége, hogy jobbról balra halad (ellentétben a magyarral), s a betűk csak mássalhangzókat jelölnek, a magánhangzókat a betűk alatti pontozással jelölik. Jó szórakozás volt, amikor mindenki leírta héberül a nevét. A nappali könyvespolcáról a zsidó kiadványok közül választhattunk egyet, amelyet szívesen olvasnánk. Utána beszélgettünk arról, hogy ki miért választotta az adott könyvet. A zsidó otthonra utaló tárgyakat együtt fedeztük fel. Kezünkbe foghattuk a nagy ünnepkor, a Hanuka idején használt 8+1 ágú gyertyatartót, a mezüzét, ami egy kis doboz az ajtófélfákon, amiben a Tórából vett idézetet tartalmazó papírtekercs található. Láttunk Kidus-poharakat, amelyekből ünnepekkor isznak, egy imaleplet, a tálitot, illetve a havdalát, ami egy fonott gyertya.
      Érdekes volt betekinteni egy zsidó lakásba, s megismerkedni egy új kultúrával.

Készítették: Kovács Dóra Laura 7.b, Vaszkó Ádám 7.c
דורה és אדם


Történelem házi feladatok


Ókor athéni polgár szeretnék lenni


       A most tanultak szerint az ókori Athénban szeretnék élni. Az athéni társadalmi berendezkedés közül a legfontosabbnak tartom a demokráciát és a gyermekek testi, lelki műveltségét, ami szerintem nagyon hasonlít a mostani korunkhoz.
        A gyerekek nevelése során fontos volt számukra szépség iránti fogékonyság és a zenei műveltség kialakítása. Természetes volt számukra, hogy mindenki tud úszni, ami úgy gondolom, hogy a mai korunkra is jellemző. Igaz csak a fiúk járhattak iskolába, a lányokat otthon nevelték.
Az állam fontos ügyeiben a többség akarata érvényesült, ami a demokráciát a démosz uralmát jelentette. Kiemelkedően fontos dolognak tartom, hogy a jól képzett és szorgalmas rabszolgák az életük során megválthatták a szabadságukat.
       A kereskedelem során nagyon sok új ismeretre tettek szert, új kultúrákkal, új szokásokkal ismerkedhettek meg, például: az afrikai elefántcsontok és az egyiptomi papíruszokon keresztül.

Nagy Milán történelem házi feladata  Bacsiné Ledniczki Tímea tanárnő órájára


Schindler listája

Szarvas Lili 8.b filmajánlója


1848. március 15.

Március 15-e a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja.
Petőfi Sándor neve összeforrt a szabadsággal. Kész volt érte életét áldozni.
Rá emlékezünk ezzel a videóval.


A videóban elrejtettünk néhány hibát. Ha észrevetted azokat, küldd el szerkesztőségünknek!

Készítették: Borsik Balázs és Kapros Konrád 7.c