Másképp tanulás

  • Erdei iskolai beszámolók 6. évfolyam
  • Nagy Milán 6.b

  • Sipos Gergely 6.b


2016/17. tanév cikkei:

  • Magyar népmesék - Gyüre Lili 5.a
  • Fényforrások - Ambruzs Marcell 3.a
  • Séta az Operaházban - Simon Regina 7.b

  • Lakásavató Rebekánál, avagy ismerkedés a zsidó kultúrával - Kovács Dóra Laura 7.b, Vaszkó Ádám 7.c
  • Történelem házi feladatok:

    Ókor athéni polgár szeretnék lenni - Nagy Milán 5.b
    Schindler listája - Szarvas Lili 8.b

  • Sétáld le Petőfi életét! - Borsik Balázs és Kapros Konrád 7.c


Erdei iskolai beszámolók

2017. szeptember 18-21. között iskolánk 6. évfolyamos tanulói tartalmas pár napot töltöttek el az erdei iskolában Salgóbányán. Az ő beszámolóik következnek.


Nagy Milán beszámolója
Nagy Milán beszámolója
Nagy Milán beszámolója
Nagy Milán beszámolója
Nagy Milán beszámolója
Nagy Milán beszámolója

Nagy Milán 6.b

Sipos Gergely beszámolója
Sipos Gergely beszámolója
Sipos Gergely beszámolója
Sipos Gergely beszámolója

Sipos Gergely 6.b


Magyar népmesék


Készítette: Gyüre Lili 5.a


Fényforrások


Készítette: Ambruzs Marcell 3.a


Séta az Operaházban


             Az Operaház neoreneszánsz stílusban készült, tervezője Ybl Miklós. Az építkezés 1875-1884-ig tartott.
           Az épület díszítésekben gazdag, a főhomlokzaton két szobor található: az egyik Liszt Ferencet, a másik pedig Erkel Ferencet ábrázolja. Mikor belépünk az előtérbe, a mennyezeten pompás szekkókat láthatunk. A szekkó száraz vakolatra felvitt festékréteg, míg a freskó nedves vakolatra, mészvízzel összekevert porfesték.
A színpad több mint 600 négyzetméter, melyen nemcsak zenés, hanem táncos előadásokat is tartanak. A nézőtér négy egymás feletti páholysorból áll. A felette lévő kupolát korinthoszi oszlopokon nyugvó ívek tartják. A kör alak az Olümposzt ábrázolja és a tizenkét főistent, akik Apollón zenéjét hallgatják. A kompozíció fő alakja Apollón. A termeket díszlépcsők kötik össze, melyeknek korlátai márványból készültek.
      Nekem azért tetszett az Opera épülete, mert olyan volt, mint egy ékszerdoboz kívülről és belülről is.

Készítette: Simon Regina 7.b



Lakásavató Rebekánál, avagy ismerkedés a zsidó kultúrával a 14-es teremben

    Egy márciusi délelőtt Rebeka meghívott minket a lakásavatójára.
    Bepillanthattunk lakása minden szegletébe. A konyhába is elkalauzolt minket. Az előre elkészített tésztaalapanyagból sábáti kalácsot készítettünk, amit kisütöttünk, s így volt lehetőségünk megkóstolni az egyik jellegzetes zsidó finomságot. A kalács fonása közben a kóser (vallásilag tiszta) ételekről beszélgettünk. Megismerkedtünk a héber ábécével, amelynek fő érdekessége, hogy jobbról balra halad (ellentétben a magyarral), s a betűk csak mássalhangzókat jelölnek, a magánhangzókat a betűk alatti pontozással jelölik. Jó szórakozás volt, amikor mindenki leírta héberül a nevét. A nappali könyvespolcáról a zsidó kiadványok közül választhattunk egyet, amelyet szívesen olvasnánk. Utána beszélgettünk arról, hogy ki miért választotta az adott könyvet. A zsidó otthonra utaló tárgyakat együtt fedeztük fel. Kezünkbe foghattuk a nagy ünnepkor, a Hanuka idején használt 8+1 ágú gyertyatartót, a mezüzét, ami egy kis doboz az ajtófélfákon, amiben a Tórából vett idézetet tartalmazó papírtekercs található. Láttunk Kidus-poharakat, amelyekből ünnepekkor isznak, egy imaleplet, a tálitot, illetve a havdalát, ami egy fonott gyertya.
      Érdekes volt betekinteni egy zsidó lakásba, s megismerkedni egy új kultúrával.

Készítették: Kovács Dóra Laura 7.b, Vaszkó Ádám 7.c
דורה és אדם


Történelem házi feladatok


Ókor athéni polgár szeretnék lenni


       A most tanultak szerint az ókori Athénban szeretnék élni. Az athéni társadalmi berendezkedés közül a legfontosabbnak tartom a demokráciát és a gyermekek testi, lelki műveltségét, ami szerintem nagyon hasonlít a mostani korunkhoz.
        A gyerekek nevelése során fontos volt számukra szépség iránti fogékonyság és a zenei műveltség kialakítása. Természetes volt számukra, hogy mindenki tud úszni, ami úgy gondolom, hogy a mai korunkra is jellemző. Igaz csak a fiúk járhattak iskolába, a lányokat otthon nevelték.
Az állam fontos ügyeiben a többség akarata érvényesült, ami a demokráciát a démosz uralmát jelentette. Kiemelkedően fontos dolognak tartom, hogy a jól képzett és szorgalmas rabszolgák az életük során megválthatták a szabadságukat.
       A kereskedelem során nagyon sok új ismeretre tettek szert, új kultúrákkal, új szokásokkal ismerkedhettek meg, például: az afrikai elefántcsontok és az egyiptomi papíruszokon keresztül.

Nagy Milán történelem házi feladata  Bacsiné Ledniczki Tímea tanárnő órájára


Schindler listája

Szarvas Lili 8.b filmajánlója


1848. március 15.

Március 15-e a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja.
Petőfi Sándor neve összeforrt a szabadsággal. Kész volt érte életét áldozni.
Rá emlékezünk ezzel a videóval.


A videóban elrejtettünk néhány hibát. Ha észrevetted azokat, küldd el szerkesztőségünknek!

Készítették: Borsik Balázs és Kapros Konrád 7.c